CSALÁDI BORÁSZAT

Kézműves-családi birtok 1992-ben alakult, amikor családunk megvásárolta a 18. századi orosz borvásárló pincét Tokaj belvárosában, hogy visszatérjen az anyaági felmenők mesterségéhez, a tokaji „bormíveléshez.” Jelenleg 10-12000 palackot készítünk évente évjárattól függően, a dűlőszelektált szárazboroktól az aszúkig. Területeink Mád, Bodrogkeresztúr és Tarcal határában találhatók, összesen 10 termő hektáron. A történelmileg is kiemelkedő dűlőkben, mint a Király, Betsek, Sajgó, Zafír, Veresek gondos szőlőműveléssel, szigorú terméskorlátozással dolgozunk. 2016 tavaszán 3 hektárt telepítettünk a mádi Vereseken.

Központi pincénk Tokaj belvárosában található, és története az 1700 évekre nyúlik vissza. Az orosz borvásárló bizottság használta a pincét a 18. században, erjesztésre és tárolásra, hogy ellássa Erzsébet cárnőt és az orosz cári udvart tokaji borral.

Image

CSALÁD

Prácser Miklós és felesége Erzsébet 1974-ben végeztek szőlész-borász szakon a gyöngyösi főiskolán. Ezt követően az államigazdasági borkombinátnál helyezkedtek el Tolcsván. Prácserné Erzsébet felmenői vitathatatlanul szőlész-borászkodással foglalkoztak, üknagyapja Vass Gyula a Tokaji Albumban névszerint is felsorolásra kerül a Tokaji Bormívelők között (1867-es kiadás).

A szőlőművelés és borászat fokozatosan az egész család számára szakmából hivatássá válik. Első lépcső amikor Miklós és Erzsébet a rendszerváltás időszakában eldöntik, hogy Tokajban maradnak, és a sötétnek tűnő bizonytalan jövő ellenére családi szőlőtermesztésbe fognak és megvásárolják Tokaj történelmi központjában a volt cári borvásárló pincét.

2008-ban tanulmányaik befejeztével két gyermekük, Hajnalka és Miklós is visszatérnek Tokajba és csatlakoznak a családi vállalkozáshoz. Egy nagyon jó aszús de mégis kihívást jelentő évjárattal debütál a második generáció.

2009-től a család munkáját az amerikai szaktanácsadó Ronn Wiegand MW, MS is segíti.

CSALÁDTAGOK

Prácser Miklósné, Erzsébet

1974-ben végzett a kertészeti egyetem gyöngyösi főiskolai karán szőlész-borászként. Már abban az évben elhelyezkedett a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátnál. A tolcsvai kerületben dolgozott szőlészként, és a Mandulás, Kútpadka, Antalka területek telepítésében nagy részt vállalt.

Első saját szőlőjét 1979-ben telepítette, a család első saját pincéjét pedig Tarcalon vásárolta 1985-ben. Majd az Erzsébet Pincét 1989-ben, Tokajban. 1992-től az Erzsébet Pince Bt. családi vállalkozás ügyvezetője.

Prácser Hajnalka

Középiskolai (Sárospataki Református Gimnázium) és egyetemi tanulmányai is az idegen nyelvek, kultúrák, irodalom és gasztronómia köré csoportosultak. Mesterdiplomáját a Debreceni Egyetem Amerikanisztika tanszékén szerezte, majd a Budapesti Gazdasági Főiskolán vendéglátó szakos közgazdászként posztgraduális diplomát szerzett.

Friss diplomásként dolgozott a Gróf Degenfeld Szőlőbirtokon. Külföldön St. Emilion-ban, Cannes-ban, és egy évig HAESF ösztöndíjasként a kaliforniai Napa és Sonoma völgyekben különböző borászatoknál (Chateau St. Jean, Beringer). 2008-ban csatlakozott a családi borászathoz. 2013-ban ötlete és szakmai irányítása mentén a család megnyitotta a Tokaji Kávépörkölő Manufaktúrát Tokaj belvárosában. Jelenleg az Erzsébet Pince kereskedelmi vezetője. Beszél angolul és franciául.

ifj. Prácser Miklós

A kezdetektől fogva a mezőgazdaság, azon belül a szőlészet és a borászat felé orientálódott. Középiskolai tanulmányait Sátoraljaújhelyen, az egyetemit pedig az Észak-Magyarországi Egyetemen, Mosonmagyaróváron végezte. Mezőgazdasági mérnök mesterdiplomáját szőlőtermesztés és borászat specializációval szerezte.

Külföldi tapasztalatszerzéseit Hollandiában, Drontenben kezdte, ahol ösztöndíjasként egy évet töltött. Dolgozott Londonban, majd Minneapolis mellett egy szőlészeti kutatóintézetben. 2008 tavaszán Argentínában, Mendózában dolgozott a Bodega Tapiznál. Jelenleg az Erzsébet Pince borásza. Beszél angolul és spanyolul.

Prácser Miklós

„Prácser Miklós talán az egyetlen a borvidéken, aki tevékenyen részt vett egy nagy állami, egy nagy magántulajdonú és egy családi pincészet irányításában. A megszerzett tudás és tapasztalat akár egy teljes könyvet is megtölthetne. Az ő személyes története egybeesik a Tokaji borvidék újbóli felemelkedésével, amiben neki személy szerint kimagasló érdemei vannak. Olyan ember, akire unokáink is büszkén fognak emlékezni.” Idézet Kézdy Dániel „Tokaj, Emberek és dűlők” című könyvéből